2014. május 15.

Munkahegyek

Hát... amivel nem kezdünk mondatot, ugye. Hát. Munka van. Sok. Túlórázom, reggel hétkor kezdek, hatkor végzek, este hazafelé eszünk valahol, aztán ágy, így mennek a napok. Katie-t "elvették" tőlem, vagyis nem süt, egyedül vagyok cukrászként két kávézóra, valamint a rendelésekre. Amelyekből ezen az elsőáldozásokkal tarkított hétvégén igencsak sok van. Tegnap 17 tortát dekoráltam, 17 tortát sütöttem. Kenyerek és egyebek mellett. Megvolt már a picsogás, a gyomorideg, az álmatlan éjszaka, de egyelőre nem tudok beszélni főnökömmel, hogy ez nem mehet így, mert ő most elfoglalt, a Ballymaloe Literary Festival lesz a hétvégén, amin saját standdal részt vesz ő is. 

Úgyhogy addig is, amíg ráérek mesélni, íme, egy friss cikk főnökömről, szép képekkel. (Szavam ne legyen, minket, a team-et is megemlíti...) A lényeg számomra azon a képen van, amin az ír konyhaművészet terén nagyot alkotó emberek tortát, sütiket esznek. Középen Darina Allen, első itteni szakácskönyvem szerzője, aki kicsit is érdeklődik itt a kaják iránt, az ismeri a nevét. Aki nem, annak majd egy alkalmas, munkamentes időben leírom, ki is ő. A kép egyébként még tavaly készült.

Ezt pedig a Twitter-ről csórtam, a Smock Alley Theatre születésnapi tortái: én csináltam mindkettőt. Csokis keksz torta. Nem egy nagy kunszt, fehér cukormáz, piros dekor, de remekbe szabott nyomtatott kézírásom itt (is) megcsodálható.


De most ágyikó!

Embedded image permalink 
Na de most ágyba!

Nincsenek megjegyzések: